Az allergológiai tesztelés

Jó napot kívánok, egy allergia tesztre jöttem!

Szakrendeléseim során talán a leggyakrabban elhangzó mondat a betegek szájából. Ajánlotta a családorvos, a szomszéd, a patikus, vagy csak a kíváncsiság által vezérelve, egyre többen szeretnék megtudni, hogy allergiásak-e valamire, kell – e félniük valamilyen érzékenység okozta súlyosabb következménytől? Sokan visszatérő, eddig orvosilag felderítetlen panaszaik hátterében vélnek allergiás okot felfedezni, mások elkerülni szeretnék egy, allergia okozta későbbi komplikációt, viszont kevesen vannak annak tudatában, hogy pontosan mire és milyen körülmények között tesztel vagy javasol tesztelést az allergológus szakorvos.

Hogyan zajlik egy szakkonzultáció?

Habár a betegek egy része „A tesztre” jön, hamar kiderül, hogy nem létezik egy általános, mindenre is kiterjedő allergia teszt. Egy alapos és részletes konzultáció és vizsgálat során megbeszéljük a páciens panaszait és azok függvényében az allergológus ajánl tesztelési lehetőségeket, az adott esetre személyre szabottan. Ehhez nagyon fontos tudni és megbeszélni a pontos kórelőzményeket (mikor jelentek meg a tünetek, milyen gyógyszerekkel voltak kezelve, hogy néztek ki az elváltozások, most milyen gyógyszert szed a beteg, milyen társbetegségek vannak jelen stb.). Mivel nem léteznek mindent felölelő általános jellegű megoldások sokat segít, ha a páciens elhozza a panaszához köthető addigi orvosi leleteit, ha szabad szemmel látható problémája volt készít róla fényképes dokumentációt stb.

Mit is jelent az allergológiai tesztelés?

Miután sikerült pontosan megbeszélni a tünetek okát és körülményeit, mennyiben indokolt, az allergológus szakorvosa tesztelést fog javasolni, a gyanított érzékenységnek megfelelőt. Ezek lehetnek bőrtesztek vagy vérből elvégzendő analízisek sora.

Prick bőrteszt – Bármilyen életkorban elvégezhető, az egyik legalkalmasabb vizsgálat, hogy megtudjuk a feltételezett allergia okát. Általában az alkar bőrén végzik, egy lándzsának nevezett eszköz és allergén csepp segítségével, fájdalommentes, gyors, pontos diagnózist ad. Levegő útján terjedő allergének (poratka, penészgomba, különféle pollenek, állati epithélium) vagy élelmiszer allergének a leggyakrabban használt anyagok, célzottan, a tünetek függvényében. Allergiás szénanátha vagy asztma pontos diagnózisához elengedhetetlen, sosem szabad elfogadni “allergiás ” diagnózist ha nem volt bizonyítva az allergiás szenszibilizáció. Tesztelni olyan pácienst lehet, aki nem áll szteroid vagy antihisztaminikum kezelés alatt (2dik generációs készítmények szedése esetén legalább 4 nap, 1. generációs, „régi” készítmények esetében 10 nap a javasolt megszakítás), illetve jó tudni, hogy nem léteznek csepp tesztek tartósítószerekre, ízfokozókra, adalékanyagokra.

Patch bőrteszt- fájdalmatlan, egyszerű rátevési próba, mely a kontakt típusú érzékenység kimutatására szolgál. Elsősorban a következő kórképekben segíti a diagnózist kontakt dermatitisz, ekcémák, diszhidrózis, periorális dermatitisz, kontakt urtikária, atópiás dermatitisz, illetve ajánlott tesztelni fogászati allergén sorra fogszabályzó felhelyezése előtt. Leggyakoribb kontaktallergének a különböző fémek, kozmetikai szerek illatanyagai, tartósítószerei, gyógyszerek, műanyag alkotóelemei stb. Gyakorlatilag ez gyári, ellenőrzött koncentrációjú és nem irritáló vivőanyagokban oldott allergének felhasználásával történik. Az adott anyagokat 48 órára zárt kötésben felragasszuk a páciens kar vagy hát bőrére, majd az applikációt követő 72 óra (3 nap) után leolvassuk az eredményt. Az patch bőrpróba napjainkban elérhető, modern diagnosztikus eszköz, melynek kivitelezését és értékelését nemzetközi előírások szabályozzák.

Allergiás panelvérből – a tüneteket okozó allergének vérből történő kimutatását szolgálja, vénás vérvételre van szükség, elvégezhető gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Leggyakrabban használt panel a levegő útján terjedő allergének sora (IgE specifice panel respirator, panel aeroalergene), élelmiszerallergén tesztsor (IgE specifice panel alimentar) vagy a két előző kombinációja, a kevert panel (Ige specifice panel mixt) illetve a modern, molekuláris szinten történő komplex panelek (Alex, Isac, Faber), melyek kiértékelése jóval komplexebb, eredménye jóval pontosabb, mint az előzőekben említett paneleké. Diagnosztikus értékét tekintve az egyszerű panelek teljesen egyenértékű a prick bőrteszt eredményével, tulajdonképpen egy kantitatív, számszerinti eredményt kapunk, mely enyhén változhat attól függően, hogy az adott labor milyen technikát használ. Olyan páciensek esetén javasoljuk az elvégzését, ahol a prick bőrtesztelés akadályokba ütközik (fél a teszteléstől, kiterjedt felületű aktív bőrprobléma, társbetegségek vagy a tesztelést gátló gyógyszerek előzetes fogyasztása esetén).

Az allergológus szakorvos tevékenysége a tesztekkel nem merül ki, azok elvégzése után légzésfunkciós próbák asztma kivizsgálására és követése céljából (spirometria, kilélegzett NO stb.)

Mik azok a tünetek, amik esetén feltétlen javasolt a szakorvosi konzultáció és a tesztelés?

Kezelt vagy kezeletlen asztma, szénanáthás tünetek, köhögés, visszatérő zihálás (rekurrens wheezing) gyermekeknél, kiújuló orrpolip, szemviszketések, visszatérő meghatározatlan eredetű fejfájások, arcüreg gyulladások, különböző bőrtünetek – csalánkiütések, ekcémák, atópiás dermatitisz, furcsa eldagadások, méh vagy darázscsípést követő allergiás reakciók esetében, csecsemőknél hasmenéses, refluxos panaszok, hozzátáplálási nehézségek, emésztési panaszok esetén.

Le a buta hiedelmekkel, ne terjesszétek tovább TELJESEN TÉVES INFORMÁCIÓK!

1. Az allergiás tesztelést 3 éves kor alatt nem lehet vagy nem érdemes megcsinálni, mert az „allergia nem jön ki” –, amennyiben olyan jellegű az allergiás megbetegedés, bármilyen életkortól elvégezhető a tesztelés, ha helyesen volt elvégezve, az eredmény mérvadó
2. Atopiás dermatitisz esetén nem érdemes tesztelni – az atópiás ekcéma kisgyermekkorban gyakori bőrprobléma, az esetek közel felében élelmiszer vagy környezeti allergénhez kötött a megjelenése, tesztelés során fényt deríthetünk a kiváltó valódi okra és ezáltal célzott és helyes kezelést alkalmazhatunk.
3. Csak olyankor érdemes tesztet végezni, mikor látható a tünet (pl. amikor kijön az ekcéma vagy a csalánkiütés, amikor szénanáthás tünetek vannak) – valódi allergia esetében az ellentestek vérből vagy a reakció bőrből bármikor kimutatható, nem csak olyankor, ha szemmel látható az elváltozás. Sőt, sok esetben a csalánkiütéses vagy ekcémás beteget nem tudjuk bőrtesztekkel vizsgálni, mert gyógyszeres kezelés alatt áll vagy csak egyszerűen nincs annyi szabad hely az alkar bőrén, hogy feltehessük a teszteket.
4. Gyógyszer allergia tesztelésre jöttem – nem létezik általános gyógyszer allergia tesztelés, a gyógyszerhez kötött tünetek tesztelése sokszor kórházi beutalást igényel.
5. Tartósítószer tesztelésre jöttem – egyelőre nem léteznek hitelesített tesztek élelmiszerekben (virsli, ketchup, chipsz, kóla, cukorkák stb), vagy környezeti tényezőkben (tisztítószerekben, mosóporban) jelen levő adalékanyagok, festékek, mesterséges színezékek, ízfokozók tesztelésére, habár sok esetben okoznak gondot.
6. Intolerancia tesztre jöttem – a laboratóriumok szolgáltatásai között szép számmal választhatóak intolerancia tesztek, melyek IgG típusú ellenanyagok kimutatására szolgálnak. Dacára emelt árfekvésüknek, nagy népszerűségnek örvendenek, kár, hogy ezek eredménye allergológiai szempontból nem használható. Az Európai Allergológiai Társaság (EAACI) hivatalos közleményben szögezte le, hogy ezen tesztek eredménye nem értékelhető, gyakorlatilag átverésnek bizonyulnak.
7. Már régen készülök egy allergológiai tesztelésre, de nem tudtam rájönni, mire vagyok allergiás – nem is s beteg kell rájöjjön, egy alapos szakkonzultáció, megfelelő kivizsgálás és az esetre szabott tesztek segítségével az szakorvos felderíti a kiváltó okot és kezeli a problémát.

Keressék bizalommal az allergológus szakorvosukat!

Albert Optimun Medicals – fókuszban az egészség!

www.optimun.ro

Időpont egyeztetés a 077112255 telefonszámon