A valóban tiszta levegő igénye

2020-01-21

Dr. Albert Kinga : A valóban tiszta levegő igénye – hogyan befolyásolja a légszennyezés és a klímaváltozás a légzőszervi allergiás megbetegedések kialakulását és lefolyását?

A légszennyezés és éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja az emberi egészséget, a mindennapi jólétet és hozzájárul a krónikus légzőszervi megbetegedések, esetünkben az allergiás rhinitisz és asztmás megbetegedések kialakulásához vagy súlyosbodásához. A „nyugatiasodó” országokban egyértelműen megfigyelhető hogy  az emberek egyre több időt töltenek  az egyre tökéletesebb tehnikával leszigetelt házukon belül. Az a tény, hogy időnk nagy részét a ház falain belül töltjük maga után vonja , hogy sokkal jobban ki vagyunk téve a belső térben található allergénekkel való érintkezésnek (házipor atkák, háziállatok, penészgombák), illetve légzőrendszerünk egészségére kihat a dohányfüst és más beltéri szennyezőanyagok. Ezekhez a negatív hatásokhoz hozzájárulnak a közúti forgalomból és más emberi tevékenységekből eredő kültéri levegőszennyezés,aminek akaratlanul is ki vagyunk téve nap mint nap. Sokat esik szó a levegőszennyezés és globális felmelegedés közötti direkt kapcsolatról, de kevesebbet beszélünk a kibocsájtott káros anyagok egészségi állapotunkra kifejtett közvetlen vagy közvetett hatásáról. Ezen tényezők direkt módon károsíthatják a légzőszerveink (orr, légcsövek, tüdő) nyálkahártyáját vagy fokozva egyes növények vagy penészgombák allergiás erejét indirekt módon okoznak problémát. A globális felmelegedésnek köszönhetően módosul egyes növények élettere, olyan helyeken is felbukkannak, ahol eddig nem voltak honosak illetve a szélsőségesebb időjárási körülmények súlyosbíthatják a már kialakult, meglévő légúti allergiás betegségekben szenvedők tüneteit.

Ezen összefoglaló segítségével szeretném bemutatni a beltéri és kültéri levegőszennyezés, a globális felmelegedés és a leggyakoribb légúti megbetegedések, mint az asztma és allergiás szénanátha kialakulása és súlyosbodása közötti kapcsolatot, illetve, javaslatokat a káros hatások mérséklésére. Az összefoglaló fontosságát és aktualitását támasztja alá, hogy a nagyobb európai légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó szervezetek (European Respiratory Society (ERS) Early Career Members Committee (ERS ECMC) and the European Academy ofAllergy and Clinical Immunology (EAACI) Junior Members Assembly (EAACI JMA) Környezettudatossági kezdeményezése (Environmental Awareness Initiative) keretén belül, szakemberek által fogalmazódott meg.

Hogyan is kezdődött?

Az ipari forradalom kezdete óta a nyugati országokban robbanásszerű urbanizáció indult be ami jelentősen befolyásolta a környezeti expozíciónkat. Követve  a trendeket, jelenleg több közepes jövedelmű, fejlődőben levő ország megy keresztül a fent említett folyamatokon. Ezen tények egyenes következménye, hogy a föld lakosságának közel 90%a olyan helyen él, ahol a WHO (World Health Organisation) szerint nem megfelelő a levegő minősége. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg a levegőszennyezés a világon az egyik vezető ok a korai elhalálozás tekintetében.

Az allergiás rhinitisz (szénanátha) és az asztma tulajdonképpen egyazon légzőszervünkek a megbetegedései, fennállhatnak egymástól függetlenül is, de sokkal gyakoribb, hogy az allergiás szénanátha talaján, annak következtében alakul ki az allergiás asztma. Ezen betegségek egyre növekvő előfordulása tükrözi az árat, amit a nyugatiasodó életmód magával hoz, gyakorlatilag az egészségünkkel fizetünk a (városi) kényelemért. A légszennyezés, környezeti ártalmak első szűrője az orrunk és folytatásában a légutak. Az említett szervek dolga, hogy megállítsák és eltávolítsák a szervezetükbe jutó káros anyagokat, de mivel hosszasan, naponta vannak kitéve a szennyeződéseknek, nagy mennyiségben, hosszútávon az őket borító védő nyálkahátyák túlterheltté válnak és képtelenek lesznek teljes mértékben ellátni a szűrő feladataikat, megjelennek, majd súlyosbodnak a betegségek. Olyan egyének esetében, ahol örökletes hajlam van légzőszervi megbetegedések kialakulására (asztma, allergia a közvetlen családtagoknál) vagy nagy mennyiségben vannak kitéve naponta a káros környezeti tényezőknek (munkahely, nagyváros) a folyamat kifejezettebb lehet. A levegőszennyezésből származó betegségek kialakulásának és hatásainak visszaszorításában fontos szerepet játszanak a politikai intezkedések, szabályozások, pl máris hatékonynak bizonyult, érezhető a dohányzást visszaszorító tiltó rendeletek hatása.

Beltéri szennyeződések

A tény, hogy a fejlett országokban az emberek az idejük 80%at házon belül töltik, rávilágít a beltéri levegő minőségének fontosságára. Ennek összetételét befolyásoló főbb tényezők – külső környezeti tényezők, a belső szellőztetés mennyisége és minősége és a házon belül zajló aktivitások(főzés, dohányzás, fűtési módok).

Passzív dohányzás (second hand tobacco smoke) – a légútjaink a gyomor-bél traktushoz hasonlóan egymással egyensúlyban levő, ártalmatlan baktériumok, vírusok és gombák lakhelye. A passzív dohányzás hatására ezek egyensúlya megbomlik és hibás működést eredményez. Ez a gyermekek vagy felnőttek esetében gyakoribb asztma előfordulást vagy nehezebben kezelhető asztmás rohamokat eredményezhet. Ugyanígy károsító hatással lehet a légutakra a beltérben gáz fűtés-főzés során felszabaduló NO2, CO egyéb volatilis anyagok(tisztítószerek, légfrissítők, kozmetikai szerek).

Házon belül található allergének (házipor atka, penészgombák, csótányallergén, állati eredetű allergének) szintén befolyásolják  a beltéri levegő minőségét. A poratka allergia a leggyakoribb előfordulású, az asztmában szenvedők több mint 50% -át érinti, sajnos keveseknél diagnosztizált s még kevesebb páciens esetében kezelt. Gyermekek esetében  a fennálló poratka allegia statisztikai adatok szerint növeli, visszatérővé teszi a wheezinges (ziháló) epizódokat. A népesség 15%-át érintő állati epitélsejtek okozta allergiák is fontos tényezők a beltéri levegő minőségében. A lakásokban levő nedvesség szintén okozhat gondokat– a háztartások 10-15%ban van jelen es teret ad a penészgombák, csótányok, poratkák szaporodásának, az allergiás következményeikkel együtt. Jó tudni, hogy a beltéri allergének sokkal súlyosabb légúti allergiás megbetegedések kialakulásáért felelősek, a kültéri pollenekhez viszonyítva.

Ugyanez a jelenség figyelhető meg az iskolák, óvodák esetében is, az Európai Parlament 23 országban vizsgálta ezen beltéri egységek levegőjét és határérték felettinek találta több ízben az allergének (főként penészgomba, poratka) jelenlétet, a fűtésből származó CO2  és formaldehid koncentráció nagyban hozzájárulhat a gyermekek krónikus légúti problémáinak a kialakulásához. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a forgalmas utak mentén levő tanintézmények beltéri levegőminősége rosszabb a kevésbé poluált helyen levőkéhez viszonyítva.

Kültéri szennyeződések

A légszennyezés hosszútávon negatív hatással van a lézgőszerveinkre. Forrásaikat tekintve a közlekedés és ipar okozta légszennyezés a vezető ok az iskoláskorú gyermekek asztmás problémáinak kialakulásában, felnőttek estében az asztma rosszabbodását eredményezi. Tanulmányok sora igazolja, hogy a kipufogógázban levő dízel részecskék levegőbe kerülve módosítják, agresszívebbé teszik a levegőben levő polleneket, nagyobb pollentermelésre sarkallják a növényt, így elmondhatjuk, hogy a környezetszennyezés közvetlenül és közvetett módon is negatívan befolyásolja az allergiás szénanátha kialakulását illetve annak súlyosbodását. A kipufogógáz által megtámadott pollen molekula agresszívebb hatást vált ki az orrunkban, tüdőnkben, hörgőinkben. Az állattenyésztés során levegőbe kerülő szerves porok, toxinok, mikroorganizmusok, felszabaduló metángázak és ammónia szintén negatív hatással bírnak a már kialakult légzőszervi problémákra.

           

Globális felmelegedés, klímaváltozás

 Földünk folyamatos felmelegedésének következményei a szélsőségesebb időjárási viszonyok, hőhullámok. A melegebb átlaghőmérsékletek  miatt jobban kitolódnak a virágzási periodósuk, a növények hosszabb ideig es nagyobb mennyiségű termelnek pollent. Olyan helyeken jelennek meg növények, ahol addig nem volt jellemző, pl. a parlagfű számára a múltban nem bizonyult kedvező élettérnek a székelyföldi regió, de az egyre melegeb nyarak következtében ott is szaporodásnak indult. Ezáltal új allergiás szenszibilizációk jelennek meg, nő az allergiás szénanáthában szenvedők száma.

A hőhullámokat hírtelen esőzések, viharok követik, amik felkavarva a pollent asztmás kríziseket okoznak az allergiásoknak. A viharok idején a semmiből kialakuló asztmás rohamok zivatar asztma néven ismeretesek. A nedvesség, árvizek okozta beázások a penészgombák elszaporodását eredményezhetik.

Összefoglalásként hangsúlyoznam ki, hogy az éghajlatváltozás és környezetszennyezés rossz, negatív hatással van úgy a gyermekek mint a felnőttek egészségi állapotára, bizonyítottan hozzájárulnak légzőszervi megbetegedések kialakulásához vagy azok súlyosbodásához. Megfelelő intékedéskell viszont ezek a hatások mérsékelhetőek vagy megelőzhetőek lennének.  Az idő múlása nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

Mi az amit tehetünk?

A környezeti tényezők lehetőség szerinti kiküszöbölése mellett (passzív vagy aktív dohányzás csökkentése, megfelelő szellőztetés, penészes gócok felszámolása, poratka prevenció stb) ajánlott a már meglévő allergiás szénanátha  vagy asztma megfelelő, szakember általi kezelése.

Fontos:

  • ne hanyagoljuk el allergiás szénanáthánk vagy asztmás megbetegedésünk időszakos kontrollját!
  • ne csak akkor szedjük a gyógyszereinket, amíg nagyon betegnek érezzük magunkat, hanem amíg kezelőorvosunk javasolta!
  • szakembertől kérjünk segítséget, ne a saját fejünktől kezeljük magunkat!

I. Eguiluz-Gracia et al.”The need for clean air: the way air pollution and climate change affect allergic rhinitis” Allergy, 20202 alapján fordította és kiegészítette Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos, Albert Optimun Medicals, Sepsiszentgyörgy, www.optimun.ro

A szénanátha  allergológus szakorvos vezette  specifikus immunoterápiával gyógyítható!

Hogyan történik az allergiás szénanátha és asztma helyes és korszerű kivizsgálása?

Allergia kimutatása a tüneteket kiváltó ok azonosítására. Ez történhet bőrteszteléssel (prick teszt), az eredmény gyors és fájdalommentes, feltétele, hogy a beteg ne szedjen előtte antiallergiás kezelést.

Amennyiben a bőrteszt nem kivitelezhető, vérből, allergiás ellentestek kimutatása révén azonosítjuk az allergiás szénanátha kiváltó okát.

Légzőszervek vizsgálata – mivel az allergiás szénanátha asztma kialakulásának rizikófaktora és ez a nyálkahártyák allergiás gyulladásos megbetegedése, amennyiben légzőszervi panaszok állnak fent a pácienseket kivizsgáljuk ebbe az irányba is:

  • égutak gyulladási fokának vizsgálata  FeNO -  légutakból kilélegzett NO mérése:  egyszerű, fájdalommentes és perceken belüli eredményt ad. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának.
  • Spirometriás próba, légzésfunkciós próba, mely a légutak szűkületéről illetve annak gyógyszeres javíthatóságáról szolgáltat információt.

A teljes mértékű kivizsgálás ajánlott, mert így tudunk érdemben foglalkozni az allergiás szénanáthával, annak következményeivel és optimalizált, a páciensnek megfelelő kezelést kiválasztani.

Dr. Albert Kinga allergológus szakorvos, Albert Optimun Medicals, Sepsiszentgyörgy, www.optimun.ro