Táplálék allergia - allergiás újhullám söpör át a világon?

2019-04-15

Az élelmiszer allergia egy jelentős, folyamatosan alakulásban levő közegészségügyi probléma, mely az utóbbi 15 – 20 évben az allergiás menetelés második hullámaként alakult ki. Egyelőre nem világos, hogy a jelenség miért késett meg évtizedeket az allergiás asztma és szénanátha, vagyis a1960 –as évektől rohamosan terjedő első hullámnak számító különböző légzőszervi allergiák mögött. A XXI. Századra bizonyossá vált, hogy az első hullám leginkább az elnyugatiasodott országokat érinti, tanulmányok sora bizonyította, hogy Ausztrália lakosságának közel fele felső légúti allergiában szenved, a lakosság negyedénél pedig ebből kifolyólag alsó légúti érintettség alakult ki. A lakosság ezen része képezte az első allergiás generációt, köreikben habár ismert fogalom volt a táplálék allergiák témaköre, az érintettek aránya lényegesen elmaradt az asztmás és szénanáthás betegek napról napra drasztikusan emelkedő száma mögött. A múlt századi élelmiszer allergiások  jellemzően kinőtték a problémáikat (az életkor előrehaladásával mérséklődtek a tünetek, tolerancia alakult ki). A kutatók szerint a nagyarányú légúti szennyeződésnek, az megváltozott táplálkozási szokásainknak, a modern életkörülményeknek köszönhetően az első generáció leszármazottaiban ez a tolerancia kialakulási folyamat már nem így játszódik le, sokkal nagyobb számú, több fajta és tartósabb élelmiszer allergia alakul ki.  Mindezek fényében, az allergiás megbetegedések második hulláma az utóbbi 10 évben került a figyelem középpontjába, leginkább azokat az országokat érintve, ahol a légúti allergiás megbetegedések napjainkban is vezető krónikus megbetegedésként vannak nyilvántartva (Ausztrália, Anglia és Amerikai Egyesült Államok). A lassabban fejlődő országokat a közelmúltban az első hullám megléte és gyors haladása jellemezte, a kutatók szerint viszont a gyors, nyugatias, modern életstílus következményeként a második hullám sem várat sokat magára, hamarosan újra rajzolva világunk allergiás térképét.

Az Allergológiai világszervezet (WAO – wold allergy organisation, www.wordallergy.org ) évente megszervezi a world allergy week vagyis az allergológiai világhetet, amelyen keresztül globális egészségügyi problémákra szeretnék felhívni a figyelmet. Az idei évben kiemelt fontosságú a növekvő egészségügyi, társadalmi és financiális következményekkel járó táplálékallergiák témaköre. A témát népszerűsítő kampányhoz világszerte csatlakoznak szakemberek, akik szakmai elhivatottságuk révén szeretnének hozzájárulni a helyes információ terjedéséhez.

Táplálékallergiák tájékoztató

Megjegyzés - az alábbi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakorvosi konzultációt. Ha élelmiszer allergia gyanúja áll fenn, a helyes diagnózis érdekében keressen fel allergológus szakorvost.

Mi a táplálék allergia?

Az élelmiszer túlérzékenység egy allergológiai sűrgősség, mely közvetlenül a fogyasztást követő első percekben – két órában nyilvánul meg. A tünetek hírtelen lépnek fel, leggyakrabban viszketés, csalánkiütések (urticaria), arcra, nyelvre, nyelvhátra, garatra kiterjedő dagadás formájában, súlyosabb esetben megjelenhet légzési nehézség és-vagy szédülés, eszméletvesztés, vérnyomásesés. Ritkább esetben azonnali hányás/ hasmenés is jelentkezhet.

A különböző megjelenési formákhoz vezető egyazon mechanizmus, hogy az immunrendszer nem tolerálja az elfogyasztott élelmiszert. E típusú immunoglobulin ellenes antitestet termel, ez azonnali, akut reakciót eredményez a fent leírt tünetekkel, vagy késői típusú reakció jön létre.

A túlérzékenység létrejöhet a gyomor – bél traktusban, a bőrön keresztül és ritkább esetekben a légzőszerveken keresztül. Jelenleg érvényes elképzelés a két fronton való érzékennyé válásé, vagyis a szenszibilizálódási folyamat megtörténik étkezés során a tápcsatornán keresztül illetve ezzel párhuzamosan kis dózisban a bőrön keresztül. Ez a folyamat főleg atópiás bőrűek esetén figyelhető meg, ahol a bőr védekező, barrier funkciója nem tud védelmet szolgáltatni, a tápcsatornán keresztül történő érzékenység kialakulásának esélyét csökkenti a korai, megfelelő életkorban bevezetett szilárd táplálék.

Pollen – élelmiszer tünet együttes (más néven orális allergia szindróma)

A táplálék allergiák külön csoportja, különböző pollencsoportokra érzékeny szénanáthásoknál fordul elő. Bizonyos allergizáló hatású pollen komponensek okozzák, amik élelmiszerekben is fellelhetőek, például a nyers alma egyik alkotóeleme megtalálható a nyírfa pollen összetételében. A nyírfa virágzási időszakában szénanáthás tünetek jelentkeznek, nyers alma fogyasztását követően enyhe, szájüregben lejátszódó lokalizált viszketés, csípő érzés vagy orrfolyás, orrdugulás jelentkezhet. Ezek, a keresztallergiák néven is ismert tünetek enyhe lefolyásúak, kivételesen ritka esetben okoznak életveszélyes tüneteket, feldolgozott, hőkezelt formában a beteg tünetmentesen tudja fogyasztani az adott zöldséget, gyümölcsöt. Sok esetben a különféle diók okozta tünetekért is a keresztallergiák felelősek, viszont ugyanezek a diófélék életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő, ennek a megítélése allergológus szakorvosi feladat, a diagnózis helyes felállításában az országunkban is elérhető molekuláris diagnosztikai eszközök a segítségünkre vannak.

A valódi élelmiszer allergiákat el kell különíteni a táplálék intoleranciától. Ezekért nem az immunrendszer hibás működése a felelős, hanem bonyolult metabolikus, farmakológiai, toxikus vagy ismeretlen folyamatok állnak a hátterükben, melyek kitűnően utánozzák az allergiás megbetegedések megnyilvánulási formáit. Talán legkézenfekvőbb példa erre a laktóz intolerancia, ami egy, a tejcukor lebontásáért felelős enzim működési zavarának a következménye. Laktáz hiányában a tejtermékkel bejutott tejcukor nem bontódik megfelelően és ez túlzott gázképződéshez, alhasi diszkomfortérzés, hasmenés kialakulásához vezethet. Sokan összetévesztik a tejprotein allergiával, holott ez egy enzimzavar és más a kezelési módja.

Tanulmányok bizonyítják, hogy az elmúlt 20-30 évben jelentősen nőtt az élelmiszer allergiások száma, az előfordulási arány magasabb azon személyeknél ahol más atópiás megbetegedés is jelen van (asztma, szénanátha, atópiás dermatitisz).

A mi gondunk s az egész világ gondja

A bizonyítottan táplálékallergiás esetek száma világszerte nő, létrehozva az allergiás megbetegedések második, „újhullámát”. Sajnos nem csupán az esetszám nő, hanem a betegség súlyossági foka is folyamatos változásban van. Régebb kevesebb fehérje által okozott allergiatípussal találkoztunk, leggyakoribb a kisgyermekek átmeneti, könnyű lefolyású tej és tojás allergiája volt, mára nem ritka a súlyos, életet veszélyeztető forma vagy az anafilaxiás sokk. Az élelmiszer allergia befolyásolja az életminőséget, kihatással van maga az allergiás személyre és annak egész családjára. Folyamatos orvosi ellátást igénylő jelentős közegészségügyi probléma, sok esetben anyagi megterhelést jelent az érintett családok számára. Az ételallergiásoknak a tápanyagok helyes bevitelére különösen oda kell figyelniük . Jól dokumentált tény, hogy eliminációs diéták hatására a táplálék allergiások körében gyakrabban fordul elő növekedési zavar, alultápláltság vagy vitaminhiány.

Globális szinten nézve, alapvető hiányosságok vannak az élelmiszer allergiával diagnosztizáltak mindennapi ellátását illetően (élelmiszer – allergének figyelmeztető címke stb.) országonként változnak az allergiás szolgáltatások, az adrenalin auto-injektorok ellátottságának tekintetében, standard cselekvési protokollok megléte vagy hiánya terén.

A tudományos téren tett kommunikációs lépések,különböző információs csatornák ellenére nagyon sok a rosszul diagnosztizált páciens,  s annak ellenére, hogy napjainkra ez az allergia típus komoly krónikus betegséggé nőtte ki magát nem sikerült  megfelelően megpendíteni a szociális érzékenység húrjait.

Életminőség. Kilátások

Az élelmiszer allergiában érintett személyek és azok családjaikra egyaránt az aggodalmaskodás jellemző. stressz, hogy hol eszik a gyermek és tudtán kívűl még mit, szorongás, kirekesztettség érzése, társas kapcsolatok módosulása. Az allergiás gyermek az iskolában csúfolódási célponttá válhat. Vendéglőben való étkezés, társadalmi tevékenységeken való részvétel ugyanúgy stressz faktor lehet, mint egy egyszerű bevásárlás a zöldségesnél, vagy más főztjének a megkóstolása. Kiemelt fontosságú, hogy az érintett és annak közvetlen környezete megértse, mi a teendő sűrgősségi esetben, felismerjék a vészhelyzetet, legyen cselekvési tervük, be tudják adni az adrenalin tartalmú auto - injektort. A konkrét cselekvési terv megléte és a családtagok megfelelő oktatása kulcsfontosságú az élelmiszerek allergia diagnózis stresszének enyhítésére.

Tünetek, megjelenési formák

Élelmiszerek fogyasztását követően viszketéssel járó bőrtünetek a leggyakoribbak. Széles skálán mozgó tüneteggyüttes, lehetnek akutan (gyorsan) megjelenő csalángöbök, bőrre, szájra terjedő dagadás (angioedema) kipirosodás vagy akár később jelentkező apró hólyagos, levező kontakt dermatitisz.  Az atópiás dermatiszt egy krónikus bőr probléma változatos megjelenési formával, mely nyugalmi szakok és fellángoló bőrtünetek jellemzik, az esetek közel felében mutatható ki élelmiszer allergia, mint fenntartó tényező. Gyomor-bélrendszeri tünetek szintén gyakoriak, hányás, rosszullét, hasmenés ismert, azonnali allergiás reakciók, de nem ritkák a csecsemőket, kisgyermekeket érintő krónikus formák (FPIES – food protein induced enterocolitis syndrome, food protein induced proctoclitis), melyet a krónikus hányás, növekedésben való elmaradás vagy visszatérő hasmenés, véres, nyálkás széklet jellemez. Ritkább esetben okoz felső (szénanátha) vagy alsó (asztma) légúti panaszokat, de élelmiszer fogyasztását követően perceken – órákon belül fellépő akut légzéselégtelenség vagy wheezing (zihálás) esetén gondolni kell erre is.

Legsúlyosabb megnyilvánulási formája az anafilaxiás reakció, mely egy életveszélyes állapot. A kisgyermekkor, tizenévesek és fiatal felnőttek körében az élelmiszerek az anafilaxia leggyakoribb lehetséges kiváltó okai.

Táplálékallergiák diagnózisa

Helyes diagnózis az előzmények pontos ismeretében, célzott kivizsgálással állítható fel. Nem léteznek tesztek, amik mindenre jók és mindent megmondanak. Allergológiai tesztek célzottan, szakember javaslatára végezhetőek alkar bőrén vagy véranalízis útján megmérve a specifikus E tipusú immunoglobulinok szintjét. Nem alkalmasak táplálékallergiák igazolására a divatos, laborban bárki számára elérhető IgG tartalmú panelek. Kórházi körülmények között orális terhelési próba is végezhető. Multiplex, molekuláris allergológiai tesztek segítségével nagy pontossággal mutatható ki a probléma és annak súlyossági foka. Bizonyított élelmiszer allergia esetén az eliminációs (teljes megvonásos), szakember által javasolt diéta a választandó.

Táplálék allergiák lefolyása

Többféle allergia nőhető ki, megfelelő diétával. Ilyen a tejprotein okozta probléma (> 50% kinövi 5-10 éves korára), tojás (kb. 50 % 2 - 9 éves korra), búza (50 % 7 éves korra) és szója (45% átlagban 6 éves kor körül). Tipikusan makacs allergia a földimogyoró proteinjei által okozott (20% 4 éves korra elnövi, típusfüggő), csonthéjas magvak okozta (spontán megoldódás  az esetek alig 1ö%ban), magok (szezám, lupin stb), halfélék és tengeri herkentyűk okozta érzékenység egész életre szól.

Nagyon ritka esetben alakul ki élelmiszer allergia felnőtt korban, valószínű szerepet játszanak benne a gyomorsavat csökkentő gyógyszerek (proton pumpa inhibitorok).

Mi a teendő, ha…?

A táplálékallergiák szokványos terápiája az allergén konkrét elkerülése. Ez jelentősen javítja az életminőséget és minimalizálja a súlyosabb reakciók lehetőségét. Több gyermekben idővel tolerancia lakul ki, az élelmiszer újra bevezetésének rizikóját allergológus szakorvos méri fel.

Számos országban az élelmiszer – címkézési jogszabályok előírják, hogy az élelmiszer csomagoláson nyilatkozzanak arról, hogy a leggyakoribb allergének szerepelnek – e az összetételükben, pár országban ugyanez vonatkozik a vendéglátóipari egységekre is. Amennyiben kérés ellenére adott allergén tartalmú ételt szolgálnak fel, jogilag felelősségre vonhatóak. A legtöbb allergiás személy véletlenül fogyassza a problémát okozó allergént, például iskolában, vendéglőben, táborokban, vendégségben. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy időben felismerjék az allergiás reakciót és legyen egy ismert cselekvési terv. Azon táplálék allergiás személyeknek, akik anafilaxiás rizikó csoportba tartoznak magukkal kellene hordják az azonnali életmentő hatású adrenalin önbelövő injekciójukat.

Allergiás reakciók ellátása

A véletlen elfogyasztás következtében jelentkező tünetek megnyilvánulási skálája széles az egészen enyhe tünetektől az életet veszélyeztető anafilaxiás sokkig. Ennek megfelelően többfajta farmakológiai lehetőség áll a rendelkezésünkre – sokan nyúlnak antihisztamin tartalmú tablettákhoz, ezek enyhébb esetben segítséget nyújthatnak, de semmiképpen nem nevezhetőek életmentő hatásúnak, nem akadályozzák meg egy anafilaxiás reakció létrejöttét. Túlhaladott, érvényét vesztett elképzelés kálcium adása allergiás megbetegedésben, nincs tudományosan bizonyított hatása. Első vonalbeli, azaz krízis helyzetben azonnal izomba adandó adrenalint tartalmazó auto –injektor, amit az érintett fél ad be saját magának. Szakorvos által felírva, elmagyarázva a helyes használatot életmentő lehet. Alkalmazása után ki kell hívni a mentőket.

A táplálékallergiák megelőzhetőek

Egyetlen tanulmány sem igazolta, hogy a várandós kismama vagy a szoptató anyuka diétája  megelőzné az élelmiszer allergiák kialakulását az utódokban. Ezért javasolt mindenből mértékkel fogyasztani. Ellenben svéd kutatók 1 millió gyermeken végzett csoportos tanulmány során összefüggést véltek felfedezni a születési mód és a későbbi allergiés megbetegedések között. Császár metszéssel született gyermekek esetén 21% nő a gyermek esélye élelmiszer allergia kialakulására természetes úton született társaikkal szemben. Egy másik tanulmány szerint nagyobb valószínűséggel lesz tejfehérje allergiájuk vagy asztmájuk.  Ennek oka, hogy a hüvely baktérium flórája megfertőzi az előzőleg steril környezetből érkező babát a szülőcsatornán való áthaladáskor s a bélrendszerükbe jutva elősegíti az immunrendszer megfelelő érését. Ezzel szemben a császármetszéssel született babák életük első baktériumait a műtőből gyűjtik.

Egyelőre nem született egyértelmű eredmény a hosszútávú (6 hónapon túl) szoptatás allergia megelőző voltáról, de sok egészségügyi érv szól mellette.

Ellentmondásos eredmények születtek a hipoallergén tejporok allergia kialakulását megelőző hatásának tanulmányozása során. Ugyanígy nem bizonyított a késleltetett, 6 hónapon túli hozzátáplálás allergia megelőző hatása sem. Nagy rizikó csoportú csecsemők esetén bizonyos népcsoportokban megfontolandó néhány élelmiszer korai bevezetése.

A táplálékallergiák rohamos terjedése következtében rengeteg tudományos erőfeszítés folyik a betegség gyógyítására. Kísérleti fázisban immunoterápiás kutatások folynak, hogy ne csupán az élelmiszer elkerülése legyen az egyetlen választható alternatíva.

Milyen a hazai helyzet?

A szakirodalmi adatoknak megfelelően, hazánkban az első allergiás hullám (szénanátha, allergiás asztma) okozta megbetegedések dominálnak, az élelmiszer allergiások száma jelentősen kevesebb. Pontos számadattal sajnos nem tudunk szolgálni, mert jelentős különbség van a hozzáértő, kompetens szakember által felállított pontos táplálékallergia diagnózisa és a szülők által allergiásnak titulált gyerekek és egyének száma között. Mivel a táplálékallergiák nagy része gyermekeket, tinédzser korúakat, fiatal felnőtteket érint elsősorban, kevesen szánják rá magukat a pontos kivizsgálásra, inkább megérzésekre alapozva ön-diagnosztizálnak. Fontos lenne megérteni, hogy a táplálékallergiák döntő többsége allergológiai sűrgősség! Hírtelen fellépő tünetekkel: szájfeldagadással, akár egész testet érintő csalánkiütéssel, hányással, hasmenéssel, súlyosabb esetben eszméletvesztéssel járhat, az érintett élelmiszer fogyasztását követően. Ezzel szemben jellemző a gyermek visszatérő csalánkiütésés epizódjai hátterében élelmiszer allergiát keresni, feleslegesen és helytelenül diétáztatni a különböző élelmiszer csoportokra. Tapasztalatom szerint a szülők nehezen fogadják el a szakértői véleményt ebben a kérdésben. Felgyorsult világunkban az egészségtelen táplálkozás, a túlzott mennyiségű ízfokozó, szintetikus és adalékanyag fogyasztás valóban rányomja bélyegét az egészségre, sok esetben okozva csalánkiütést vagy más, élelmiszer allergiát utánzó bőrtünetet. Ezek viszont nem konkrét élelmiszer allergiák, hanem a szerzetet adalék anyagokra adott adverz reakciója.

Nagy a konfúzió a tejprotein allergia és a tejcukor bontási enzimzavar következtében fellépő laktózintolerancia kérdéskörében is.

Az sem segít a táplálékallergiák tiszta diagnózisában, hogy vérből elvégezhető alimentáris, élelmiszereket vizsgáló panelek laboratóriumokban szakorvosi küldőpapír nélkül elvégezhetőek. Sokan rosszul, hibásan választanak panelt panaszaik tisztázására, ezáltal értlmezhetetlenné teszik a kapotteredményeket. . Felnőtt páciensek körében gyakoribb jelenség IgG típusú, allergiásnak mondott panelek elvégzése, rengeteg pozitív eredménnyel, mivel azok csupán annyit igazolnak, hogy az adott személy már fogyasztott az adott élelmiszerből, de szakértői szemmel semmiképp nem igazol allergiát.

Sok gyermek esetében megállapításra kerül az élelmiszer allergia, diétát javasol a szakorvos, de megszakad valahol az orvos - beteg kapcsolat. Az elviekben kinőhető allergia többet nem lesz követve, például az 1 éves korban tejprotein diétára javasolt beteg 5 évesen sem fogyaszt semmiféle tejterméket, mert újabb felmérés hiányában a szülő megmarad a biztonságos óvásnál, ez azonban hiányállapotok kialakulását eredményezheti. A táplálékallergiás gyermek,évenkénti újraértékelése azért ajánlott, mert ekkor vizsgálható, hogy még fennáll-e az adott típusú allergia illetve kiszűri az esetleges előző téves diagnózisokat.

Más részről, az egészségügyi oldal is több sebből vérzik - kevés a jól képzett szakember, a szolgáltatás minősége relatív. A helyesen diagnosztizált páciensek kicsúsznak a szociális háló rácsain, minimális a családok támogatása, támogatottsága. A táplálékallergiás gyermek nem tud részt venni az óvodai vagy iskolai étkezéseken, mert a közintézmények a legtöbb helyen nem biztosítanak megfelelő minőségű „mentes” táplálékot. Általában a gyermek élelmezését a szülője kell megoldja.

Akut probléma esetén az életmentő adrenalin tartalmú auto–injektor felírását nem támogatja a társadalombiztosító. Beszerzése időről időre nehézségekbe ütközik (jelenleg kapható), de a rövid lejárati ideje miatt sokan nem is váltják ki a receptet. Szintén probléma, hogy gyakorlatilag nem szakorvosi recept köteles, így aki akar, az hozzá tud jutni, viszont akinek nem allergológus írja fel, nem biztos, hogy helyesen diagnosztizált vagy nem tudja, hogyan kell helyesen használni. Sok beteg (és sajnos sok helyen orvos) számára akut allergia kezelése kálcium adagolása formájában történik. Ez egy olyan téves hungarikum, melyet az evidenciákon alapuló medicina korában, az információ helyes terjesztése révén, reméljük sikerül kiűzni a köztudatból.

Országunkban is elérhetőek olyan molekuláris allergológiai eszközök, melyek segítségével nagy pontossággal meghatározható a táplálékallergiák ténye és fajtája, valamint előrevetíthetőek a lehetséges következmények. A nagy precizitású panelek kiértékelése komplex feladat, ezt ilyen irányú képesítéssel rendelkező allergológus szakorvosnak ajánlott végezni.

Természetesen ez az éremnek csupán egyik oldala. Az internetes világ nyújtotta gyors információ terjedéssel az táplálékallergiákban valóban érintettek, jobban tájékozottak, könnyebbé vált a mentes élelmiszerek beszerzése, talán a világ is kicsit nyitottabbá vált ezen probléma befogadására. Az Allergológiai Világszervezet azért szervez évről évre különböző témájú felvilágosító kampányokat, mert világunk állandó változásban van, s ha újfajta megbetegedések ütik fel a fejüket, újszerű megközelítésre lehet szükség. A lehetőség adott.