Allergológiai kisokos

2018-02-18

Allergén – minden olyan a külvilágból a szervezetünkbe bejutott anyag, ami allergiás reakciót vált ki. Mindennapi életünkben a legkülönbözőbb táplálékok, belélegzett anyagok (virágporok, pl. parlagfű, pázsitfű, levegőszennyeződések, állatok szőre és egyes termékei), mesterséges anyagok (gyógyszerek, kozmetikumok) kiválthatnak allergiás reakciót, amelynek látványos és gyakran nagyon kellemetlen következményei vannak.

Allergia- szervezetünk reakciója ártalmatlan (pl. táplálék alkotórész, pollen, házipor) vagy kevésbé kóros (pl. rovarcsípés), illetve szintetikus (pl. gyógyszer) anyagokra, melynek kialakulásában az immunrendszer szabályozási rendellenessége játszik közre. Magyarán az immunrendszer a saját tévedésének köszönhetően túlműködik, túlreagálja a dolgot.

Allergiás panel – a tüneteket okozó allergének vérből történő kimutatását szolgálja, vénás vérvételre van szükség, elvégezhető gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Leggyakrabban használt panel a levegő útján terjedő allergének sora (IgE specifice panel respirator, panel aeroalergene), élelmiszerallergén tesztsor (IgE specifice panel alimentar) vagy a két előző kombinációja, a kevert panel (Ige specifice panel mixt). Diagnosztikus értékét tekintve teljesen egyenértékű a prick bőrteszt eredményével, tulajdonképpen egy kantitatív, számszerinti eredményt kapunk, mely enyhén változhat attól függően, hogy az adott labor milyen technikát használ. Olyan páciensek esetén javasoljuk az elvégzését, ahol a prick bőrtesztelés akadályokba ütközik (fél a teszteléstől, kiterjedt felületű aktív bőrprobléma, társbetegségek vagy a tesztelést gátló gyógyszerek előzetes fogyasztása esetén).

Anafilaxiás sokk – életet veszélyeztető állapot, súlyos allergiás reakció, mely azonnali sűrgősségi ellátást igényel. Kiváltó tényezőként szerepelhet méh vagy darázscsípés, gyógyszer vagy táplálék allergia stb., főbb jellemzői a teljesség igénye nélkül, kombináltan: eszméletvesztés, dagadás, csalánkiütések megjelenése, vérnyomásesés, hányás, hasmenés, nehézlégzés. Kezelésében első adandó szer az adrenalin.

Antihisztaminikum – olyan gyógyszercsoport, mely az allergiás tüneteket megjelenését gátolja, így önmagában  nem gyógyít, hanem tünetmentesít, pl.  szénanáthában  javítja  a beteg állapotát de nem szünteti meg a tünetek kiváltó okát.

Asztma – kis vagy nagy légutak visszatérő gyulladása és azt követő szűkülete jellemzi, felléphet gyermekek vagy felnőttek esetében, tudományos adatok bizonyítják, hogy az asztmás betegek 80 – 90% egyúttal allergiás is. Ha immunoterápiával sikeresen gyógyítjuk az allergiás komponenst, az asztma sokkal könnyebb lefolyásúvá válik.  Ha az alábbi jeleket észleli Önmagán vagy gyermekén, mindenképpen érdemes asztmaszűrést elvégeztetnie: rendszeres száraz köhögés, gyors fáradás, légszomj, “gombóc érzése” a torokban, fizikai terhelés (futás, mozgás, sportolás) során, éjszakai felébredés légszomjra, légzés során sípolás, állatok közelében vagy hideg, köd hatására fellépő nehézlégzés, köhögés, szénánáthás tünetekkel társuló légzési nehészségek. Soha ne fogadjanak el olyan asztma diagnózist , melynek felallításához nem végeztek légzésfunkciós, spirometriás vizsgálatot!

Atópiás dermatitisz-ekcéma - krónikusan fennálló bőrgyulladás, amely bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal jár együtt, leggyakrabban csecsemő vagy kisgyermekkorban jelentkezik.  A bőrtünetei az életkorral változnak, ennek alapján 3 fő formát különíthetünk el: a csecsemőkori, a kisded ill. kisgyermekkori, valamint az ifjúkori formát. A bőrszárazság és a viszketés állandó tünete a betegségnek. Allergológus szakorvos segítségével kivizsgálható az allergiás háttér. Az esetek nagyjából felénél detektálunk étel vagy környezeti allergént, mint kiváltó-fenntartó ok. Amennyiben ez igazolódik, a megfelelő, célzott kezeléssel és megelőző intézkedésekkel jelentős javulás várható. Akkor lehet igazán sikeres a kezelés, ha pontosan tudjuk, hogy mivel állunk szemben.

Csalánkiütés- hírtelen fellépő viszkető, halvány vörös csaláncsípés szerű foltok jellemzik. Lehet egyszeri vagy visszatérő jellegű, egy testrészre vagy mindenhova kiterjedő. Mivel a kiváltó okok között szerepelhet kívülről bevitt allergén (táplálék, gyógyszer stb.), lehet belső eredetű (pl. autoimmun problémákhoz társult) vagy fizikai inger kiváltotta hideg, meleg, napfény, nyomás), fertőzéses eredetű (parazita, vírus, baktérium) maga a csalánkiütés egy tünet, mely további kivizsgálást feltételez, nem egy konkrét diagnózis.

Eozinofília- vérben jelen levő elemek, melyek emelkedett szintje utalhat allergiás megbetegedésre, viszont más, allergiás klinikai tünetek hiányában jelentősége korlátozott. Emelkedett értéke előfordulhat nem allergiás megbetegedésben is.

FeNO - a légutakból felszabaduló, kilélegzett NO (nitrogén - monoxid) mérésére szolgál, segítségével meghatározható a légutak, hörgők gyulladási foka. A vizsgálat egyszerű, fájdalommentes és perceken belüli eredményt ad, a gyermekek és felnőttek által egyaránt elvégezhető, a páciens együttműködésének javítására játékos számítógépes animációt tartalmaz. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának. Elvégzése javasolt minden olyan allergiás asztmával vagy visszatérő wheezinggel diagnosztizált páciens esetében aki szeretné tudni, hogy hatásos- e az inhalatív kezelése vagy a kezelési séma  szakember általi módosításra szorul illetve minden olyan esetben, ahol a spirometriás légzésteszt nem igazolta az asztmát, de asztmás panaszai továbbra is fennállnak.

Glutén érzékenység - egy autoimmun, nem allergiás mechanizmusú betegség, melyet allergológus vagy gasztroenterológus szakorvos diagnosztizál. Lényege a gabonafehérjék gluténje által a bélfalban kiváltott kóros immunreakció. Gyakori, nagyobb tömegű széklet jellemző jó étvágy mellett. Jellemzőek az ismétlődő nehezen kezelhető hasmenéses állapotok, hányások is. A bélbolyhok károsodása miatt romlik a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása. Vashiányos tünetek jelentkezhetnek: sápadtság, fáradékonyság, fokozott alvásigény. Kizárólag vérből állapítható meg, diagnosztizálására nem alkalmas biorezonanciás vagy egyéb műszer!

Hisztamin – a szervezetünkben bárhol jelen levő (nagy számban pl. a bőrben, légutakban) hízósekjtekből- masztocitákból szabadul fel, ha azok találkoznak allergénhatású anyagokkal. Fő hatása a viszketés, kipirosodás, helyi duzzanat, hörgők összehúzódása, vagyis maga az allergiás reakció. Az antihisztamin hatású gyógyszerek gátolják a sejtekből való felszabadulását, vagy a már felszabadult hisztamin hatását (viszketés, dagadás, pirosodás) próbálják semlegesíteni.

Immunoterápia – allergén specifikus immunoterápia, szénanátha, asztma vagy méh és darázscsípés esetén fennálló allergia egyetlen oki kezelése. Maga a kezelés 3-5 évet tart (szemben az egész életen át elkísérő gyógyszeres kezeléssel) melynek során egy deszenszibilizációs folyamat megy végbe a szervezetben, a páciens immunrendszere hozzászokik az allergiát kiváltó anyaghoz es nem reagál rá túlzottan. Több formája létezik, közös jellemzőjük, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt részesülhetnek benne és legfőbb jellemzője, hogy nem minősül gyógyszeres kezelésnek, hanem magát az allergiát kiváltó anyagot használjuk a gyógyításra. Az eredményesség illetve a beteg biztonsága érdekében kizárólag allergológus szakorvos felügyelete alatt javasolt a használata.

Kontakt dermatitisz- valamilyen kémiai anyaggal való közvetlen érintkezés hatására kialakuló bőrreakció. A kiváltó anyag a beteg környezetében található (otthon, munkahely) és  hosszas, ismételt érintkezés szükséges. Leggyakoribb a bizsuk, csatok, övek stb. helyén megnyilvánuló különböző fémek okozta kontakt dermatitisz vagy ekcéma.

Méh vagy darázscsípés okozta allergiás reakció - súlyos rovarméreg allergiát gyaníthatunk, ha a csípést követően társul a következő tünetek bármelyike- nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, légszomj, eszméletvesztés, vérnyomás hírtelen leesése, a csípés helyétől eltérő helyen jelentkező kiütés, bőrpír, dagadás, hányás, hasmenés. Szerencsére gyógyítható, bizonyított rovarméreg allergia esetén a méregellenes injekciós immunterápia a megfelelően hatásos, kezelési módszer, 3 – 5 év alatt deszenszibilizáció érhető el. Hazánkban a méh és darázs csípése okozhat kellemetlen következményeket, viszont az esetek nagy többségében csupán helyi tünetekről beszélünk, melyeket a bőrbe jutott toxinok okoznak.

Össz IgE szint – vérben keringő összes E típusú immunoglobulin értéke, klinikai jelentősége és diagnosztikus értéke korlátozott mivel több allergiás megbetegedésben is normális tartományban lehet az értéke. Emelkedett értéke előfordulhat nem allergiás megbetegedésben is.

Patch teszt- fájdalmatlan, egyszerű rátevési próba, mely a kontakttípusú érzékenység kimutatására szolgál. Elsősorban a következő kórképekben segíti a diagnózist kontakt dermatitisz, ekcémák, diszhidrózis, periorális dermatitisz, kontakt urtikária, atópiás dermatitisz, illetve ajánlott tesztelni fogászati allergén sorra fogszabályzó felhelyezése előtt. Leggyakoribb kontaktallergének a különböző fémek, kozmetikai szerek illatanyagai, tartósítószerei, gyógyszerek, műanyag alkotóelemei stb. Gyakorlatilag ez gyári, ellenőrzött koncentrációjú és nem irritáló vivőanyagokban oldott allergének felhasználásával történik. Az adott anyagokat 48 órára zárt kötésben felragasszuk a páciens kar vagy hát bőrére, majd az applikációt követő 72 óra (3 nap) után leolvassuk az eredményt. Az patch bőrpróba napjainkban elérhető, modern diagnosztikus eszköz, melynek kivitelezését és értékelését nemzetközi előírások szabályozzák.

Penészgombák –a gomba spórák folyamatosan nagy mennyiségben vannak jelen a környezetünkben. A párás, késő nyári, őszi hónapokban a levegő penészgomba- tartalma különösen nagy. A lakáson belül élő (in-door) és lakáson kívül élő (out – door) fajok egyaránt allergizálhatnak,  szénanáthás vagy asztmás betegek esetében viszont egyes penészgomba fajok nem csak inhalatív allergének hanem felelősek lehetnek táplálékallergiákért is. A penészgomba allergia immunoterápia segítségével gyógyítható.

Pollenek – virágzó növények termelik. Az allergiás megbetegedésekért döntően a szél megporzású (tehát nem a rovarok porozta) növények pollenjei a felelősek, ezek a kérdéses növény virágzásának időszakában nagy mennyiségben vannak jelen a levegőben. A legtöbb virágpor nagyságánál fogva már a felső légutakban lecsapódik, viszont a kisebb szemcseméretű pollenfrakciók a levegőben levő páraszemcsékhez kötődve bejutnak a kis légutakba is. A hazai éghajlati viszonyoknak megfelelően a pollenszezon időjárástól függően február végétől október végéig tart. A pollenallergia immunoterápia segítségével gyógyítható.

Poratkák – szabad szemmel nem látható méretűek, fő allergénjük az ürülékükben található.  A házipor 1 grammjában levő 100 atka már elég ahhoz, hogy a csecsemők szenszibilizálódjanak. Leggyakrabban szénanátha és ebből kifolyólag asztma kialakulását okozzák, de nem ritka, hogy gyermekek rekurrens wheezingjéhez társuljon atka szenszibilizáció illetve egyes bőrpanaszok kiváltói is lehetnek. Minél nagyobb a házipor atka tartalma, annál korábban jelentkezik az első sípoló légzéssel járó epizód. A poratka allergia immunoterápia segítségével gyógyítható.

Prick bőrteszt – az egyik legalkalmasabb vizsgálat, hogy megtudjuk a feltételezett allergia okát. Általában az alkar bőrén végzik, egy lándzsának nevezett eszköz és allergén csepp segítségével, fájdalommentes, gyors, pontos diagnózist ad. Levegő útján terjedő allergének (poratka, penészgomba, különféle pollenek, állati epithélium) vagy élelmiszer allergének a leggyakrabban használt anyagok, célzottan, a tünetek függvényében. Allergiás szénanátha vagy asztma pontos diagnózisához elengedhetetlen, sosem szabad elfogadni “allergiás ” diagnózist   ha nem volt bizonyítva az allergiás szenszibilizáció. Tesztelni olyan pácienst lehet, aki nem áll szteroid vagy antihisztaminikum kezelés alatt, illetve jó tudni, hogy nem léteznek csepp tesztek tartósítószerekre, ízfokozókra, adalékanyagokra.

Rekurrens wheezing – főleg gyermekeknél használt fogalom, visszatérő zihálásos tünet együttesre. Leggyakrabban vírusinfekciók, megfázásos állapotok után hosszan fennmaradó köhögés viszont ezekhez gyakran társul allergiás szenszibilizáció is. Sajnos az asztma előszobájának tartják, de megfelelő diagnosztikai módszerekkel (prick tesztelés, spirometria, FeNO) helyesen beazonosítható, az allergiás komponens immunoterápia segítségével  sikeresen gyógyítható, ezáltal az asztma kialakulása megelőzhető. Soha ne fogadjanak el olyan wheezing diagnózist, melynek felallításához nem végeztek légzésfunkciós és allergológiai vizsgálatot.

Spirometria - A légzésfunkciós vizsgálatok közül a legalapvetőbb fontosságú műszeres vizsgálat az asztma vagy más tüdőt, légutakat érintő betegségek pontos diagnózisához, illetve azok súlyossági fokának megállapításában. A hörgőkben keletkezett szűkület mértékét vizsgálja. Segítségével igazoltan asztmás betegek esetében a kezelés eredményessége is követhető.
Fájdalmatlan eljárás, gyermekek és felnőttek esetén egyaránt alkalmazható, viszont nem mindegy, hogyan van elvégezve. A spirométerbe a páciens utasítás szerint egy szájeszközön (csutorán) keresztül, erőltetett belégzést követően erőteljesen fúj be. Soha ne fogadjanak el olyan asztma diagnózist , melynek felallításához nem végeztek légzésfunkciós, spirometriás vizsgálatot.

Szénanátha-allergiás rhinitisz melynek fő jellemzői az állandó bedugult orr vagy bosszantó orrfolyás, könnyezés, tüsszögés, viszkető szem és orr,visszatérő köhögés. A házon belüli allergének általában egész év során, folyamatosan, alattomosan okoznak tüneteket, melyek lefolyása kevésbe zajos, úgymond az érintett hozzászokik, elkönyveli magában, hogy ő nehezen kap levegőt és gyakori megfázásként értékeli az állapotot. Ennél sokkal zajosabban nyilvánulhatnak meg a pollenek és kinti penészgombák okozta szezonális szénanátha, heves orrfolyással, könnyezéssel, kötőhártya gyulladással (a beteg gyakran szemész szakorvoshoz fordul) akár asztmaszerű légzési nehézségek is felléphetnek. Az allergiás szénanátha csökkenti az iskolai vagy munkahelyi teljesítőképességet, koncentrációt, az alvás minőségét. Az allergiás rhinitisz (szénanátha) asztma kialakulásának rizikó faktora! Kezelése életre szóló gyógyszeres, tüneti kezeléssel vagy az okot megszüntető sokkal rövidebb és egyszerűbb immunoterápiás kezeléssel történik.

Szenszibilizáció – prick bőrtesztelés vagy vérvizsgálat alapján bizonyított érzékenység egy adott allergénnel szemben. Jelentősége kizárólag abban az esetben van, ha a klinikai tünetekkel társul, élelmiszer allergiák estében különösen fontos tudni, hogy csak akkor számít valódi allergiának, ha panaszt okoz az adott táplálék. Sosem a laboranalízist kezeljük, hanem az embert.

Tejcukor érzékenység, laktóz intolerancia – a tejcukor okozta,a laktózt lebontó enzim hiánya miatt kialakuló állapot, sokan tévesen tejallergiaként emlegetik, noha semi köze az allergiákhoz. A tejcukor tartalmú tejtermék elfogyasztását követőek átlagosan 10 – 30 percen belül haspuffadás, teltségérzet, hasmenés jelentkezik, a tünetek enyhíthetőek ha a tejcukor bontó enzimet tabletta vagy cseppek formájában étkezés előtt elfogyassza a páciens.

Tejprotein allergia - A tehéntej fehérje kiváltotta allergia melyet sokan tévesen  laktóz intoleranciaként emlegetnek (az a tejcukor okozta, lebontó enzim hiánya miatt kialakuló állapot). Az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek első igazi allergénje, mivel átszűrődik az anyatejen illetve a síma, normál tápszerek tehéntejből készülnek.
Az érzékenység tünetei széles skálán mozognak, az orcákon vagy test szerte megjelenő bőrtünetek (piros, nedvedző, viszkető vagy száraz, hámló - atópiás dermatitiszes – foltok, apró kiütések), gyakori bukás-hányás, hasfájás, nyálkás, gyakori, híg széklet, dagadások, csalánkiütések, nagyobb gyermekeknél visszatérő köhögés, középfülgyulladás, wheezing – zihálás, sípolás hátterében tejallergia is megbújhat. Fontos a pontos diagnózis felállítása, mivel a tejprotein allergia megfelelő diétával kinőhető. Nem segítenek a laktózmentes ételek, mivel azok tejproteint tartalmaznak!