Beszéljünk a gyermekkori táplálékallergiákról

2016-11-28

Szakirodalmi adatok szerint a táplálékallergiák a lakosság 8 - 10% érintik (a valódi, igazolt ételallergia felnőttek esetében 2- 4%ra tehető, gyermekek esetében ez a szám két – háromszorosa).

Táplálékallergiákért az ételek fehérje (protein) alkotórésze felelős, a szervezetben allergiás folyamat révén különböző szerveket érintő (bőr, gyomor-bél rendszer, légzőszervi) tünetek léphetnek fel, sokszor nem is sejtjük, hogy egy - egy tünet hátterében táplálékallergia is megbújhat.

Az ételallergének fehérjéivel való érintkezés és érzékennyé válás gyakran már a korai életben bekövetkezik, az étel fehérjék átkerülhetnek a csecsemő szervezetébe az anyaméhen belül eltöltött 9 hónap során,ezt követően az anyatejjel majd pedig a szilárd ételek bevezetésével. Tehát immunológiai szempontból a hozzátáplálás tulajdonképpen az intrauterin életben elkezdődik.

A táplálékok által kiváltott tünetek igen nagy változatosságot mutathatnak, meghatározásuk a sok zavaró körülmény miatt nehézkes. Nagy általánosságban elmondható, hogy a legtöbb ételallergia a korai gyermekkorban kezdődik, például szinte valamennyi tehéntej allergia kifejlődik 12. hónapos korra (viszont nem mindet sikerül felismerni erre a korra!!!), a tojásallergiák nagy része 18 hónapos korra.

Összefüggést állapítottak meg az ételallergia, atópiás dermatitisz és az asztma között, viszont nem minden atópiás dermatitisz vagy asztma okozója táplálékallergia!

MIKOR FORDULJUNK SZAKORVOSHOZ?

Amennyiben gyermekünkön a következő tünetek valamelyikét tapasztaljuk:

  • piros, nedvedző, viszkető vagy száraz, hámló - atópiás dermatitiszes – foltok, apró kiütések
  • bukás-hányás, refluxos baba
  • görcsök, hasfájás, nyálkás, gyakori, híg széklet, emésztetlen darabokat tartalmazó széklet, véres széklet
  • száj, arcdagadás
  • visszatérő csalánkiütések
  • visszatérő köhögés, középfülgyulladás, wheezing – zihálás, sípolás

GYERMEKEKET ÉRINTŐ 8 LEGFONTOSABB ÉTELALLERGÉNEK

  1. tehéntej (milk)
  2. tojás (egg)
  3. szója (soybean)
  4. búza, liszt (wheat)
  5. hal (fish)
  6. földimogyoró (peanut)
  7. olajos magvak (treenuts)
  8. rákfélék, kagylók (shellfish)

Lássunk pár fontos tudnivalót velük kapcsolatban

TEHÉNTEJ

A tehéntej fehérje kiváltotta allergia NEM LAKTÓZ INTOLERANCIÁT JELENT (az a tejcukor okozta, lebontó enzim hiánya miatt kialakuló állapot). Az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek első igazi allergénje, mivel átszűrődik az anyatejen illetve a síma, normál tápszerek tehéntejből készülnek.
Az érzékenység tünetei széles skálán mozognak, az orcákon vagy test szerte megjelenő bőrtünetek (piros, nedvedző, viszkető vagy száraz, hámló - atópiás dermatitiszes – foltok, apró kiütések), gyakori bukás-hányás, hasfájás, nyálkás, gyakori, híg széklet, dagadások, csalánkiütések, nagyobb gyermekeknél visszatérő köhögés, középfülgyulladás, wheezing – zihálás, sípolás hátterében tejallergia is megbújhat.

Ilyen allergiával diagnosztizált gyermekek esetében teljes tejfehérje mentes DIÉTA javasolt. Szoptató anyukák esetében az édesanyának javasolt kiiktatnia az étrendjéből a tejproteint illetve a marhahúst. Tápszeres babáknál a választandó tejpor speciális, amelyben 95%ban feldolgozták a tejfehérjéket (formule extensiv hidrolizate) illetve azoknál a babáknál akik ezt sem tolerálják, aminosavakból alkotott, teljesen tejfehérje mentes tápszer adását javasoljuk.

Tejfehérje érzékeny, 1 év alatti gyermek esetében HIBA a hipoallergén tápszer vagy a szója alapú tápszerek használata.
Szigorúan betartott diétával a tejfehérje érzékenység kinőhető.

TOJÁS

A tojás fehérje erősen allergén élelmiszer de ugyanakkor a tojás sárgája is allergizálhat. Bizonyított allergia esetén tojásmentes diétával a kórkép kinőhető.

SZÓJA

Nagyon gyakori adalékanyag az élelmiszerekben, nagy fehérje tartama miatt (virsli, felvágottak, csokoládé stb.) szívesen használják a tápérték növelésére.

BÚZA, LISZT

Fontos elkülönítenünk a LISZTALLERGIÁT a GLUTÉN ÉRZÉKENYSÉGTŐL.
A GLUTÉN ÉRZÉKENYSÉG egy autoimmun, nem allergiás mechanizmusú betegség, melyet allergológus vagy gasztroenterológus szakorvos diagnosztizál. Lényege a gabonafehérjék gluténje által a bélfalban kiváltott kóros immunreakció. A gyermek a hozzátáplálás megkezdését követően kevésbé gyarapszik, elmarad a testi fejlettségekben a kortársakhoz képest, később is sovány és alacsony maradhat, serdülése késhet. Gyakori, nagyobb tömegű széklet jellemző jó étvágy mellett. Jellemzőek az ismétlődő nehezen kezelhető hasmenéses állapotok, hányások is. A gyerekek hasa lehet elődomborodó vékony, törékeny testalkat mellett. A bélbolyhok károsodása miatt romlik a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása. Vashiányos tünetek jelentkezhetnek: sápadtság, fáradékonyság, fokozott alvásigény. D-vitamin hiány tünetei súlyos esetben: nagyobb, nem záródó kutacs, fogfejlődési zavar, zománchibák a fogakon. Száraz bőr, ekcémára emlékeztető kiütések a száj, végbéltáj körül, végtagok feszítő oldalán gyakoriak. Idegrendszeri tünet lehet gyerekeknél a figyelemzavar, hyperaktivitás.Jellemzőek a lappangó, tünetszegény állapotok is: esetleg csak soványabb a gyerek vagy gyakran van laza széklete, egyéb tünet nélkül.

KIZÁRÓLAG VÉRBŐL ÁLLAPÍTHATÓ MEG, DIAGNOSZTIZÁLÁSÁRA NEM ALKALMAS BIOREZONANCIÁS VAGY EGYÉB MŰSZER!

A BÚZA, LISZT ALLERGIA

A fogyasztást követően a klasszikus allergiás tünetekkel jár, mint csalánkiütés, hányás, száj vagy arcdagadás stb.

FÖLDIMOGYORÓ, OLAJOS MAGVAK, HAL ÉS KAGYLÓ

Sajnos ritkán múlnak el,sőt kamaszkortól romolhat a helyzet, az ezekre érzékenyeknek kerülniük kell a fogyasztásukat egy életen át. Komoly kutatások folynak a gyógyításukra, bíztató részeredményekkel.

A FÖLDIMOGYORÓ az egyik legerősebb allergén élelmiszerünk, rengeteg tanulmány született a bevezetés optimális időpontjával kapcsolatban, amennyiben a családban van allergiás megbetegedés, 3 éves kor fölötti bevezetését ajánljuk.

KIVIZSGÁLÁS

A diagnózis sokszor klinikai, vagyis a szülők által elmondott tényeken alapszik. Ezt egészítik ki a laborvizsgálatok és a gyermek életkorának függvényében elvégzett allergia tesztek alkaron vagy vérből.